Óbudai Artritisz Centrum logo

magyar

l

english

Kérdések az ízületi betegségekről

Hogyan kezdődnek a mozgásszervi betegségek?

Az artrózisos betegségek, attól függetlenül, hogy a gerincen (gerincfájdalom, mozgáskorlátozottság) , a nagyízületeken vagy a kéz kisízületein (mozgásbeszükülés) jelentkeznek, általában lassan, hónapok, esetleg évek alatt okoznak jelentősebb fájdalmat, és vezetnek fokozatosan az illető ízület "berozsdásodásához" és fájdalmas mozgásbeszűküléséhez. Az artritisszel járó ízületi betegségek közül leggyakoribb a RHEUMATOID ARTHRITIS, mely sokszor gyorsan, (néhány hét) más esetekben lassabban (néhány hónapok), lappangva kialakuló ízületi fájdalom, nyomásérzékenység, duzzanat formájában jelentkeznek.


Hogyan befolyásolhatók a reumás betegségek?

A betegségek eredményes kezelése, tehát az életminőség javítása csak a beteg és az orvosának nagyon szoros együttműködésével érhető el. 20-25 éve még a reumatoid artritiszes (RA) betegek jelentős része kerekesszékbe került és a várható élettartamuk is jelentősen rövidebb volt mint az egészségeseké. Ma a tudomány szinte példanélküli megismeréseinek köszönhetően (biológiai terápiák) nagyon jelentős életminőség változás érhető el egy autoimmun artritiszes beteg (pl. RA) életében, bár ezek a szerek széles körben még ma sem hozzáférhetően Magyarországon.

Az ízületi betegségek esetében (is) nagy jelentősége van a betegség kialakulása esetén a korai felismerésnek, mivel egy kevésbé előrehaladott stádiumon könnyebb javítani.

Az OAC gyógyító csoportjának feladata, hogy a beteg rendelkezzen helyes mozgásszervi szemlélettel, törekedjen a helyes táplálkozási szokások kialakítására és a rendszeres testmozgásra. Megfelelő ismeretanyagra kell szert tennie az őt veszélyeztető ízületi betegségre vonatkozóan, így az adott panaszok vagy tünetek fokozódása esetén idejekorán szakemberhez tud fordulni. Az OAC-nál fontosnak tartjuk az orvos, és az orvos köré szerveződött csoport (pl. gyógytornász) felkészültségét ezek összehangoltságát. Fontos, hogy az orvos rendelkezésére megfelelő fegyverként olyan gyógyszerek álljanak, amelyek segítségével képes felvenni a harcot a betegséggel.

Ma az autoimmun artritiszes betegségek jó részében (pl. RA) rendelkezünk ezzel. Az immunrendszer kóros aktiválódásának csökkentése a kialakult gyulladás megszüntetése a cél. Az immunrendszer ”vadhajtásainak” nyesegetésére számos gyógyszer áll rendelkezésre, azonban tökéletes, minden autoimmun artritisre egyaránt jó hatással adható univerzális szer nem áll rendelkezésre. A tudomány e területe nagyon gyorsan fejlődik, nagy erővel zajlanak kecsegtető kutatások (melyekben az OAC, mint centrumunk is részt vesz), ezért joggal remélhetjük hogy néhány éven, vagy egy évtizeden belül olyan eszközök is a kezünkben lesznek, melyeket ma még csak kutatjuk.

A régebbi és széles körben az artritisz kezelésére még ma is használt szerek sokszor nem eléggé specifikusak, azaz nemcsak azt a ”vadhajtást” nyesi le, ami az eltérést okozza, hanem esetleg olyat is károsít, melyre szüksége van a szervezetnek. Ezzel esetleg mellékhatásokhoz vezethetnek használatuk során, ezért fontos a szoros reumatológiai, immunológiai ellenőrzés. A beteg immunrendszer működésének a helyes irányba való módosítása, ”helyrepofozása” mellett a másik széles körben alkalmazott módszer a reumatológiai betegség következtében kialakuló ízületi artritis csökkenése, mely bizonyos enzimműködés gátlásán alapul. Ez nem a probléma gyökerét ragadja meg, hanem csak az artritisz okozta tüzet oltja, mégis sokszor nagy szükség van rá. Sajnos ennek is számos mellékhatása (csont, bőr,ér, stb) lehet, mely miatt ezeket csak a szükséges legalacsonyabb dózisban adjuk, főleg, ha az artritisz elleni hosszú távú küzdelemre kell felkészülni.

A két gyógyszercsoport megfelelő kombinációja nagyon fontos az artritisz kezelésében, a folyamatos vérvizsgálatoktól függően a napi dózisok változtatása, utóhangolása szükséges, hogy lehetőleg mindenki a legkisebb hatásos adagot kapja. Az artritisszel járó immunbetegség kezelésnek ezeken kívül természetesen még számos ritkábban használt módja is ismert, mint pl. a vérplazma speciális szűrése a plazmaferezis.


Kik kaphatnak ízületi betegséget?

Kopásos (artrózissal járó) ízületi betegség elsősorban azoknál a fiatalkoron már túljutott férfiaknál és nőknél alakul ki, akik családján belül halmozottan fordul elő hasonló reumatológiai betegség, akik munkájuk vagy életvitelük során egyes ízületüket nagyobb terhelésnek teszik ki, esetleg nagyobb baleseten estek át.

Gyakran valamely ízület fejlődési rendellenességének talaján évtizedek elteltével találkozunk csak az ízület artrózisával. Számtalan esetben az ízület artrózisa egyoldali (pl. csípő-térdartrózis), pedig semmi nem utal az adott oldal nagyobb veszélyeztetettségére, mint a másikéra. Ismert, hogy egyes belszervi betegségek, szenvedélybetegségek és bizonyos reumatológiai bántalmak között összefüggés van. Így megfigyelhető hogy pl. a cukorbetegség jellemző gerincbántalmakkal (gerincfájdalom) a csigolyák szalag meszesedésével, az alkoholbetegség igen gyakran combfejelhalással jár együtt. Vannak pl. bőrbetegségek (pl. pikkelysömör) melyek sokszor járnak együtt ízületi fájdalommal és artritisszel, gerincfájdalommal.

Bizonyos reumatológiai betegségeknél, megfigyelhető nembeli túlsúly és családi hajlam (mint pl. ”anyáról-lányára” szálló, idősebb korban panaszokat okozó, a kezeken észlelhető göbös-göcsörtös ízületi artrózis). Az immunrendszer működészavara következtében kialakuló artritisszel járó ízületi betegségek fiatalabb korban legalább olyan gyakoriak, mint a középkorúak körében.

Az elsősorban a gerincet érintő, szélsőséges esetben annak elmerevedésével járó gyulladásos reumatológiai betegség SPA, (melyet korábban Bechterew-kórnak hívtunk) elsősorban fiatal férfiakat érint. Gyakoribb azoknál, akik a családjában volt már hasonló reumatológiai megbetegedés, náluk genetikai hajlam is igazolt. Az SPA férfiakban sokkal gyakoribb, és sokkal súlyosabb az artritises kép is, mint nőkben, senki sem tudja, hogy miért.

Az oszteoporózis esetén is ismert a családi hajlam a női nem nagyobb veszélyeztetettsége, melyek mellé egyéb hajlamosító tényezők (sovány alkat, a mozgásszegény életmód a világos bőrszín, a petefészkek műtéti eltávolítása, az alkoholfogyasztás, a dohányzás, számos gyógyszer tartós szedése stb) is járulnak.


Örökölhetők-e a reumás betegségek?

Azt mondjuk, hogy a reumatológiai betegségek jelentős részében családi hajlamot figyelhetünk meg, maga a genetikai öröklésmenet azonban csak elszórva nyert eddig igazolást. Az öröklődés és a családi halmozódás, a hajlam között az a különbség, hogy a hajlam esetében valamely reumatológiai vagy más betegség felszínre kerülését nagyban befolyásolják a környezeti tényezők és az életforma.

Családfavizsgálatokkal számos esetben halmozódást felfedeztek fel (pl. porckorong sérv, reumatoid artritisz (RA), porckopás, porcbetegség) ugyanakkor egyértelmű, genetikailag is igazolható öröklődő faktort csak az SPA-ban tudtak kimutatni. Ez természetesen csak annyit jelent, hogy más – valószínűleg genetikai alapon továbbadott hajlam – esetekben ez a bizonyítás még várat magára, de a gyors technikai fejlődés miatt talán már nem sokáig.


Mi zajlik le egy kopásos (arzósisos) ízületben?

Artrózisban a csontok közt található porcréteg kopása zajlik, legtöbbször nem tudjuk minek a hatására. A porcréteg anyagcseréjének romlása gyorsítja a folyamatot. A porc egyre vékonyabb és rosszabb állapotú lesz, a porc alatti csontvégek állománya is kórosan megváltozik.

A porc kopása sokszor valamilyen örökletes hajlam, máskor baleset, esetleg túlsúly, vagy rossz munkakörülmények de számos más ok következménye is lehet. A reumatológiában nagyon sokszor semmivel nem magyarázható, hogy valakinek miért a jobb csípő ízülete kezd el kopni és miért nem a bal. Az artrózisos folyamat lassan, hónapok alatt alakul ki, a beteg sokszor nem is emlékszik, mikor és hogyan kezdődött.

Előfordul. hogy az első jel nem is az artrózisos izületnek megfelelően kezdődik, hanem egy alatta, vagy fölötte lévő régió fájdalma jelentkezik. Így nem ritka, hogy egy csípőartrózis esetében az első panaszok a derék, vagy a térd fájdalmával jelentkeznek. A reumás fájdalom megjelenését legtöbbször fokozatosan előtérbe kerülő mozgásbeszűkülés (pl. nem tudja valaki befűzni a cipőjét) már kis terhelésre érzett panaszok, lépcsőzésre jelzett fájdalom (egyre gyakrabban szükségessé váló pihenő) kíséri. Gyakori az indítási fájdalom, ilyenkor nehéz például az ülésből felállás, vagy a fekvésből felülés. Ekkor már a porcállomány jelentősen megfogyatkozott,a porcsejtek táplálkozása megromlott, mely a folyamat felgyorsulását okozza. At OAC-ben szerzett tapasztalatauink szerint az artrózisos ízületben gyulladásos (másodlagosan jelentkező artritiszes tünetek) reakció jelentkezhet, az ízületet folyadékgyülem áraszthatja el, mely a helyzetet csak rontja.


Lumbágó vagy porckorong sérv?

A csigolyák közötti teret rugalmas, kocsonyaszerű anyagból álló porckorong foglalja el. Ez nemcsak kitölti a szomszédos csigolyák közti teret, de rugalmassága miatt elnyeli az ütéseket (pl. ha leugrunk valahonnan) azaz védi a csigolyákat. Amennyiben a porckorong finom szerkezete megváltozik (pl. vizet veszít, vagy felrostozódik) porckorong betegség, esetleg porckorongsérv alakulhat ki. Ezekben az esetekben a porc veszít rugalmasságából, kibújik a helyéről (ezt hívja a köznyelv ”becsípődésnek”) és a gerincből kilépő idegeket nyomás alá helyezheti. Ez lesugárzó, tipikusan reumatológiai, villámszerűen a bokáig futó fájdalom és zsibbadásérzés formájában okozhat panaszokat, mely során a beteg gyakorlatilag járás és mozgásképtelenné válhat,mely esetek nem is ritkák az OAC-nál még fiatal sportos emberek esetében sem.. Enyhébb esetekben az erős fájdalom miatt, sokszor ferde kényszertartásban mankóval vagy bottal képes csak elmenni reumatológusáhaz a porckorong beteg.

Ha a gerinc kisízületeinek eltéréseiben van a reumatológiai panasz forrása akkor beszélünk lumbágóról. Ilyen például a kisizületek artrózisa, vagy a kisízületek blokkolódás (egyfajta kificamodása). A beteg gerincszakasz fájdalmas mozgáskorlátozottságával, a gerinc melletti izmok fájdalmas megfeszülésével jár együtt. Ilyenkor a fájdalom sokszor a vállak, vagy a csípők felé sugárzik, a beteg bottal jár.


Mely gerincszakasz betegedik meg a leggyakrabban?

A gerinc kisizületeinek artrózisa illetve a porckorong eredetű gerincfájdalom az esetek elsöprő többségében a NYAKI és az ÁGYÉKI szakaszt érintik. A 7 nyakcsigolya közül az alsó 4-5 az 5 ágyéki csigolyából pedig az alsó 2-3 magasságában jelentkezik a legtöbb panasz, mely háttere viszonylag pontosan már a reumatológiai betegvizsgálattal megállapítható. Ezt egészíti ki a csontszerkezeti eltéréseket ”látó” röntgen, illetve a lágyrészeket, - azaz a NEM csontos területeket - ”látó” MRI (mágneses mag rezonancia) vizsgálatok. Ennek segítségével további sok hasznos információhoz jut (pl. a porckorongsérv pontos elhelyezkedését, nagyságát alakját illetően) a reumatológus. Ezeken felül ha gyulladásos (artritiszes) eredetre van gyanú az OAC-os tapasztalataink szerint érdemes izotóp vizsgálatot végeztetni.

Minden képalkotó vizsgálat azonban a nagyon alapos reumatológiai vizsgálat alapján felvázolt gyanút képes megerősíteni, vagy elvetni, de helyettesíteni semmiképp.

Óbudai Artritisz Centrum       Tel: +36 1 244 8249    info@rheumatologus.hu

by HQdesign


Az oldalhoz köthető kulcsszavaink: rheumatoid arthritis   derékfájás   osteoporosis   térdfájdalom   izületi kopás   izületi gyulladás   reumatoid artritisz   autoimmun betegség   sokizületi gyulladás   porckorongsérv   izületi kopás   nyaki fájdalom   váll fájdalom   lumbágo   porckopás   SLE   biológiai terápia   lupus csipőfájdalom   reuma   reumatológia   oszteoporozis   magánrendelés   reuma rendelő   immunológia   izület gyógytorna   izületi fájdalom