Szerkezetük:
Az emberi test vázát csontok alkotják. A csontok ízületekben kapcsolódnak egymáshoz, melyek lehetővé teszik a csontok egymáshoz képest történő elmozdulását, magát a mozgást. Az ízületeket izmok veszik körül, ezek összehúzódásával a csontok egymáshoz képest elmozdulnak ez a mozgás. Az ízületet alkotó csontvégeket porc borítja, mely az ízület súrlódásmentes mozgását teszi lehetővé. A porc ezen kívül az ízület védelmét is szolgálja, mivel rugalmas állománya felfogja és elnyeli az ízületet érő ütést, húzást-nyomást, rázkódást. Az ízületeteket ízületi tok fogja össze, melynek ízületi belhártyája által termelt néhány cseppnyi folyadék az ízület súrlódásmentes mozgását segíti elő.
Fajtái funkció szerint:
Az ízületeket az ízületi betegségek szempontjából elhelyezkedésük szerint három csoportra oszthatjuk. Az első csoportot a gerincet alkotó csigolyák között lévő, azok nyúlványai által alkotott kisízületek alkotják. A második csoportba a nagyízületeket - mint váll-, térd-, csípőízület, stb. - soroljuk. A harmadik típust az úgynevezett kisízületek alkotják, mint a kézujjpercek, lábujjpercek között található ízületek. A fenti besorolás (bár orvosilag nagyon leegyszerűsített) azért érdekes, mert egyes betegségek inkább a nagyízületeket, mások elsősorban a kisízületeket, megint mások főleg a gerinc kisízületeit - a gerincoszlop más alkotóelemeivel együtt - érintik. |